Description from extension meta
Spell Bee játék.
Image from store
Description from store
Próbáld ki ezt a szórejtvényt, amelyben a játékosoknak annyi szót kell alkotniuk, amennyit csak tudnak hét betűből álló méhsejt mintázatban elrendezve. A középső betűnek minden szóban szerepelnie kell, és a szavaknak legalább négy betű hosszúnak kell lenniük. A betűk többször is felhasználhatók egy szóban.
Hét betűt fogsz látni méhsejt alakban, egy betűvel középen. Ez a középső betű kötelező minden szóban, amit alkotsz.
Alkoss legalább négy betűből álló szavakat a megadott betűk felhasználásával. Minden szónak tartalmaznia kell a középső betűt. A betűket többször is felhasználhatod.
Ha utoljára egy gyerekkori helyesírási teszten küzdöttél a betűkkel, a SpellBee Word Game felfrissíti a nyelvi rejtvényekről alkotott képedet. Minden körben hét méhsejt alakú betűt kapsz – köztük egy kötelező középső betűt –, és arra ösztönz, hogy annyi szót alkoss, amennyit csak tudsz, plusz egy teljes „pangramot”. Első pillantásra egyszerűnek tűnik, a formátum meglepően sok kognitív, oktatási és érzelmi előnyt rejt. Az alábbiakban tíz bizonyítékokkal alátámasztott okot sorolunk fel, amiért ennek a pezsgő kis játéknak minden telefonon, táblagépen és tantermi táblán ott a helye.
1. Napi agytréning fáradság nélkül
A szókirakók fejlesztik a munkamemóriát és a mintafelismerést. A SpellBee ezt a kutatást szoros visszacsatolási ciklussá alakítja: küldj be egy szót, lásd a csempe felvillanását, érezd a dopamin jutalmat, és azonnal keress egy új kombinációt. Naponta öt perc játék segít a mentális rugalmasság fenntartásában – mégis sosem olyan, mint egy házi feladat.
2. Szerves szókincsbővülés
A flash kártyaalkalmazások az órarendjükben diktálják a definíciókat; a SpellBee az ellenkezőjét teszi. Kíváncsi vagy egy ismeretlen szóra, amit éppen most alkottál? Koppints, hogy felfedd a jelentését és eredetét. Mivel a felfedezés önindítású, a memorizálás megtörténik. Azok a tanárok, akik bemelegítésként használják a játékot, arról számolnak be, hogy a diákok később olyan szavakat szórtak az esszékbe, mint az „aszeptikus”, „sable” vagy „banális” – ez bizonyítja, hogy a játékidő szókincse átkerül a valódi írásba.